Egészségbiztosítási reform

Sokan azt mondják mindegy hány pénztár (biztosító) van, nem ez az egészségügyi átalakítás legfontosabb kérdése.

Az egészségügyi legfontosabb kérdése az, hogy mitől lesz jobb minőségű az ellátás, mitől szűnik meg a pazarlás, a kiszolgáltatottság és a hálapénz.
Ez kisebb változtatgatással nem érhető el. Az egészségügyi reform legfontosabb eleme a biztosítási reform, mert attól változik meg alapjaiban a rendszer működése, ezzel szakítunk végleg a régi rendszer örökségével.
Egy éve indult el a reform az egészségügyben. Nehéz év volt, de az első eredmények már látszanak. Ezek az eredmények azonban csak akkor lesznek tartósak, és érdemi javulás is csak akkor várható, ha a megkezdett úton végigmegyünk, és a reform valamennyi elemét, köztük a legfontosabbat, a biztosítási rendszer átalakítását megvalósítjuk.

Végül is, miért jó a betegnek a több pénztáras rendszer?

Mert egyedül az új, több pénztáras rendszer garantálhatja a jobb ellátást, az igazságosabb hozzáférését, a hálapénz és a kiszolgáltatottság megszűnését. Egyedül az egymással versenyző pénztárak képesek a jobb szolgáltatás kikényszerítésére a betegek érdekében.
Ez pontosan olyan, mint amikor a régi matávnak versenytársai lettek. A telefontársaságok között ma már választani lehet, mert több van belőlük, ezért ezek a cégek éles versenyt folytatnak egymással az ügyfelekért. A verseny nyertese: az ügyfél, aki jobb szolgáltatást kap. Így lesz a pénztárakkal is. Többen lesznek, választani lehet közöttük, ők pedig versenyezni fognak a biztosítottakért. A verseny nyertese a beteg lesz, aki jobb ellátást kap.

És miben versenyeznek majd egymással a pénztárak?

Sok mindenben. Melyik tud olyan kórházakkal szerződni, ahol jobb minőségű az ellátás, olyan orvosokkal, akiknek elismert a munkája. Melyik tud jobb ügyfélszolgálatot működtetni a minél pontosabb és gyorsabb tájékoztatás érdekében. Melyik tudja megszervezni úgy az ellátást, hogy a betegnek nem kell feleslegesen várnia, és nem kell felesleges vizsgálatokra elmennie. Melyik tud több kényelmi szolgáltatást nyújtani, nagyobb tisztaságot, jobb étkezést, szállítást. Melyik tudja garantálni, hogy a vele szerződőknek nem kell hálapénzt fizetniük.

Na de, hogy tudják ezt elérni a pénztárak?

Úgy, hogy ők meg versenyre kényszerítik az egészségügyi szolgáltatókat: a kórházakat, a szakrendelőket. A pénztárak ugyanis válogatni fognak, hogy kivel szerződjenek, hogy a betegeiket melyik intézménybe irányítsák. A pénztárak azokat az intézményeket, orvosokat választják majd, amelyek/akik jó szolgáltatást nyújtanak, mert ha a beteg nem elégedett, akkor pénztárt vált. Így, lesznek olyan intézmények, amelyekkel minden pénztár szerződni fog, ezek sok pénzhez jutnak és fejlődnek, és lesznek olyanok, amelyeket nem választ senki, ez pedig tönkremegy, ha nem képes javítani a megítélésén.

És az embereknek többet kell majd fizetniük az új rendszerben?

Nem, a több pénztáras rendszer működéséhez nem kell megemelni a járulékokat. Ebben a tekintetben semmi sem változik: a jövedelemarányos járulékokat ugyanúgy az APEH szedi be, a biztosítás mindenkinek kötelező. Ahogy eddig, a jövőben is úgy lesz, hogy a nyugdíjasok, munkanélküliek stb. után az állam fizeti be a járulékokat. Az sem változik, hogy minimálisan mit kell nyújtania a pénztáraknak: a sürgősségi ellátás minden embernek jár, a biztosítottak pedig ugyanazt az ellátási csomagot kapják a járulékokért, mint ma. A pénztárak ennél többet nyújthatnak, kevesebbet nem.

De a pénztáraknak nem lesz érdekük, hogy az idős, szegény, beteg embereket megtartsák.

A pénztárak nem válogathatnak a jelentkezők között, és az Egészségbiztosítási Felügyelet szigorúan ellenőrzi, hogy mindenki megkapja-e a szükséges ellátást. Még fontosabb, hogy a pénztáraknak nem is áll érdekükben a szelekció. Az idős, beteg emberek után ugyanis több pénzt (fejkvótát) kapnak, mint az egészséges, fiatalok után.

A magántulajdonosok haszonra törekszenek, és a pénzt az egészségügyből veszik ki.

A törvény szigorúan meghatározza, hogy legfeljebb mekkora haszonra tehet szert egy pénztár. Haszna csak úgy lehet, ha jól működik, ha az emberek elégedettek az általa nyújtott szolgáltatásokkal. A haszon abból keletkezhet, ha a pénztár a hatékonyabb ellátással, a pazarlás megszüntetésével pénzt tud megspórolni. Ha jó szolgáltatásokat nyújt egy pénztár, ha az embereknek jobb lesz, akkor nem kell sajnálni azt a hasznot tőle, ami nem több annál mint, amit a mai rendszer elpazarol.

Ráadásul az egészségügyben ma is sok területen működnek magáncégek, amelyek természetesen haszonra tesznek szert. A gyógyszergyártók, a patikák, a háziorvosi rendelők stb. mind magántulajdonban vannak, és a bevételük egy részét „kiveszik” az egészségügyből.

Nem túl bonyolult ez a rendszer?

A korszerű autó működése is nagyon bonyolult. A jó autóban a vezetők csak azt érzik, hogy könnyű az autót vezetni, és nem törődnek azzal, milyen bonyolult elektronikai és mechanikai rendszer kezd el működni akkor, amikor elfordítják a kormányt és megnyomják a pedált.

De nagyon bonyolult a magyar választási rendszer is. A szavazópolgár szempontjából mégis végtelenül egyszerű. Kap egy lapot, ikszel, néhány órán belül megismeri az eredményt, függetlenül attól, hogy tisztában van-e azzal, hogyan lesz a szavazatából egyéni vagy listás mandátum, mi az a töredékszavazat vagy kompenzációs lista.

A jól működő biztosítási rendszer is ilyen. A biztosítottnak csak arról kell dönteni, hogy melyik pénztárt választja, és onnantól kezdve ez a pénztár törődik vele, ő biztosít neki szolgáltatásokat. A beteg szempontjából így nem érdekes, hogy a háttérben ez a rendszer mennyire összetett, milyen bonyolult jogi, elszámolási, szervezési feladat, hogy a társadalom legbonyolultabb rendszere, az egészségügy igazságosan és hatékonyan működjön.

Ha a több pénztáras rendszer ennyire jó, akkor miért ellenzi a bevezetését hevesen a Fidesz és az orvostársadalom?

A Fidesz minden reformot ellenez. Semmilyen megoldási javaslata nincs a minőség javítására, a hálapénz és a kiszolgáltatottság megszüntetésére. Sőt, ma már ott tart, hogy az eddigi egészségügy tulajdonképpen jó volt. Polgári pártnak nevezi magát, miközben átkot szór mindenre, ami nem állami. Megnyilatkozásai az 50-es éveket idézi, amikor a korábban működő több biztosítós rendszert államosították. Ma a Fidesz fenyeget államosítással, de ha az új egészségügyet az emberek többsége jobbnak tartja a jelenleginél, biztosan nem akarja majd visszacsinálni, ha esetleg kormányra kerül.

Az orvostársadalom nem egységes. Egyre több orvos és kórházvezető mondja nyilvánosan is, hogy a versennyel, a több pénztáras rendszerrel a jól működő intézmények és az elismert orvosok jól járnak. Más orvosok bizonytalanok, mint mindenki, ha lényegesen átalakul a megszokott világ körülötte. És természetesen vannak és lesznek olyanok, akik ellenzik az átalakulást, akár jóhiszeműen, akár azért, mert tudják: a minőségi követelmények megjelenésével vagy a hálapénz megszűnésével rosszul járnak.